Mocskos nagy átverés

Az EU gazdaságának fő hajtómotorja az egységes piac. A piacon belül szabadon mozoghatnak az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek. Az EU számára fontos cél, hogy ezt a rendkívül értékes vívmányt más területeken is, így az energia-, a tudás- és a tőkepiacokon maradéktalanul érvényre juttassa, s ezáltal biztosítsa, hogy az európai polgárok a legteljesebben ki tudják aknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Magyarországon mégis egyre nagyobb teret nyer a protekcionizmus.

De hát mi is a protekcionizmus? A protekcionizmus a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitika. Eszközei a védővámok, az importkvóták, adókedvezmények, az állami intervenció az árupiacokon, a különféle, importot gátló kormányzati intézkedések, a belgazdaság termelőit védő dömpingellenes rendelkezések, a valutaárfolyamok. Látható, hogy éles ellentéte a szabadkereskedelemnek, ahol minden korlátot leépítenek, ami az emberek, áruk, tőke szabad áramlását gátolhatja.

Példákon át talán jobban érthető lesz.

Magyarországon a koronavírus-járvány ellenére sincs élelmiszerhiány és ez a következő hónapokban is így lesz – közölte a kormány. Az ország lakosainak élelmiszerellátása a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben is biztosított – jelentette be a kormány. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 25 millió ember ellátására képes, az alapanyagok pedig több mint nyolcvan százalékát itthon állítják elő. Egyszerűsítve: nem kell félni, nem fogsz éhezni, mert hazánk önellátó élelmiszerekből.

Szerinted az agrárium gyorsvonat? Én úgy tudom, hogy a gabonát ősszel vetik és Péter-Pálkor aratják. Vajon tavaly ősszel tudta a mezőgazdasági termelő, hogy nyáron vírushelyzet lesz? De az alma, körte, dió stb. fák sem egyik évről a másikra válnak termőre. Ugye megállapodhatunk abban, hogy amit az agrárminiszter mond a néphülyítő propaganda. Jelezni szeretném, hogy az Agrármonitor jelentése szerint az import élelmiszer aránya meghaladja a 30%-ot.

Nyaralj itthon, mert biztonságos! Vajon bejött-e a propaganda?

Idén májusban a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 98, a belföldi vendégek által eltöltötteké 86%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest – írja a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy hiába pakolták a nemzet mészárosa az ellopott milliárdokat hotelek megvásárlásába, hiába iratták nevükre a Balatont, a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele a tavalyi érték felét sem érte el. Lement a szezon, vasfüggönyt a határra. Külföldi úgysem jött, akkor már ne is jöjjön. Magyar meg ne menjen külföldre, hátha van még megtakarítása, amit itthon költsön el. (Politikai haszna: a külföldiekre lehet fogni azt, hogy behozták a vírust. Lehet rettegni és gyűlölni őket. Annak ellenére, hogy a bekezdés elején jeleztem 98% -kal esett vissza turizmus)

Akkor meg mire fel a protekcionizmus?

A történelem az mutatja, hogy válság idején alkalmazzák a kormányok ezt a gazdasági eszközt. Az első világháborút követően az európai országok sorra léptettek életbe védővámokat szomszédaikkal szemben, részben a jobb tárgyaláson érvényesíthető alkupozícióik érdekében is. A gazdaság talpra állásával fokozatosan építettek le a korlátokat, de az 1929-es világgazdasági válság ismét a protekcionizmusba sodorta a világot, amiből csak évtizedekkel későbbre lábalt többé-kevésbé ki.

Akkor Magyarország válságban van?

Ugyan dehogy, sőt!

Magyarországon nem visszaesés, hanem növekedés lesz idén, a jegybank tartja a 2-3 százalékos növekedési prognózisát – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában május 10-én.

Ennek a jóslatnak erősen ellentmond az, hogy Magyarország bruttó hazai terméke 2020 II. negyedévében 13,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nemzetgazdaság teljesítménye az I. félévben 6,1%-kal csökkent a nyers adatok szerint. Forrás: KSH augusztus 24.

Amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hozzunk létre – mondta Orbán Viktor 2020.április 6-án. (Igaz, azt nem mondta, hogy mikor!) Néhány ezerszer láthattad a Tv-ben, hallhattad rádióban. De vajon amit sokszor ismételnek az igaz lehet?

Az előző év azonos időszakához képest júliusban 120 ezerrel több az álláskereső, számuk eléri a 366 ezret. A főbb trendek inkább tovább romlanak: egyre több álláskereső nem kap munkanélküli segélyt, növekszik az egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek száma, miközben a csoportos leépítések száma is magas szinten mozog. Vagyis a vállalatok még nem heverték ki a krízist.

Az Ipsos április végi felmérése szerint a munkavállalók tizede vesztette el az állását. Milyen segítséget kaptak ők a kormánytól?

  • Először is van az álláskereső járadék. Ez a korábbi bér 60%, de maximum nettó 107.000Ft és három hónapig kaphatja a munkáját elvesztett munkavállaló. Ezt ugye mindenki béréből vonják, havi 1,5%-os munkaerőpiaci járulék formájában. Ebből összesen 320 milliárd jön össze az államkasszában egy évben, de az állam, tavaly is csak 78 milliárdot fizettek ki a munkanélkülieknek. Ne engem kérdezz hová tűnt a befizetett pénzed, mert én sajnos nem tudom.

De mit tegyen az, akinek leketyegett a 3 hónap, de nem akar elmenni havi 52.000-ért közmunkásnak? Az állam gondoskodás helyett a hitelfelvétel felé tereli az embereket, hogy abból éljenek addig, amíg nem lesz ismét munkájuk. Ezért készült az THM-plafonról szóló rendelet. Így július elsejétől legfeljebb 5,75 százalék lehet a személyi kölcsönök teljes hiteldíjmutatója – most figyel, mert itt van a kutya elásva – de csak 2020 végéig van az olcsó pénz. És utána mi lesz?

Ha pl. a Budapest Banktól vettél fel 5,75%-os személyi kölcsönt, akkor 2021. januártól 39,9%-ra ugrik a kamat. De nem nincs olyan bank, ahol legalább ne a triplájára emelkedne a kamat. Igen, ezt hívják hitelcsapdának.

Mit gondolsz, működik a kormányzati szándék? Aki igennel felelt az minden bizonnyal olvasta a mai szalagcímeket: „Brutálisan megugrott a CSOK iránti kereslet a koronavírus alatt. A vírus jelentette speciális körülmények ellenére 2020 második negyedévében 4546 családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) fogadott be az OTP Bank. Ezek összege 18,7 milliárd forint volt, a beérkezett kérelmek számában 81, míg összegében 84 százalékos volt a növekedés 2019 azonos időszakához képest”.

Összefoglalva: Magyarország vélhetően vesztese lesz a koronavírusnak. A kormányzati intézkedések felületesek, inkább szolgálják a figyelemelterelést és az ellenségképzést, mint a valódi segítséget. Az állam az emberekkel akarja megfizettetni a válság költségét úgy, hogy adósságcsapdába tereli őket. A állami szándék működik, jövőre aratni fognak a követelésbehajtó cégek. Legyen eszed! Ne vegyél részt ebben a mocskos nagy átverésben.

Közzétéve: apolgimegmondja

Az Index bedarálása után itt folytatódik "a polgi megmondja" blog.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Create your website with WordPress.com
Kezdjük el
%d blogger ezt szereti: